Vannak emberek, akik egy évben kb. kétszer ülnek volán mögé, karácsonykor és húsvétkor, azt is csak szökőévekben. Ők azok, akik ilyenkor azt sem tudják, hol vannak, miért vannak, és mit is csinálnak. Tőlük rettegünk az utakon. És ők azok, akik furcsábbnál furcsább helyzetekbe kerülnek autóikkal! Ez történt a legutóbbi ünnepek előtt is Mosonmagyaróváron. Éppen végeztem egy munkával, elszámolok az ügyféllel, amikor idős bácsi odalép. Segítséget kérne, nem indul a masina! Kérdem tőle, lemerült az akkumulátor? Szerinte nem, mert hát ezzel az autóval jött, biztos nem. De erre rákontráz az ügyfelem, az nem jelent semmit, hideg van, lehet, hogy éppen itt a parkolóban adta meg magát.
Milyen idős az autó? 4 éves, és csak 10000 km van benne, adja a választ a papa. Akkor az akkumulátor nem valószínű. Következő kérdésünk, de megfordul egyáltalán a motor? Á, nem, sőt, meg a slusszkulcs se fordul el. Hát kiderült, kormányzáron volt az autó! A bácsi még nem találkozott ezzel a jelenséggel… Másnap, szombaton óriási mennyiségű hó esett le az országban. Délutánra kb 7-8 cm fedte az utakat. Hasonlóan az előző esethez, ekkor is épp elszámoltam a kuncsafttal, nénike kér segítséget. Befagytak az autó zárjai, nem nyílnak az ajtók. Nem tudnék-e rajta segíteni? Már befújták segítőkész jóemberek jégoldóval, olajjal, de akkor se működik a zár.
Az ügyfelem ment segíteni, aztán jött vissza mesélni:
Elkísérte a hölgyet az autójukhoz, férje ott várta. A két öreg szinte táncolt a verda körül, most mi lesz, hogy mennek haza? Ügyfelem bedugja a kulcsot a zárba, tényleg nem fordul el. Próbálja az anyósülés felől, itt sem fordul el. Gondolkodik. Szóljon inkább Uri Gellernek, intézkedjen, múköggyé má te zár! Aztán megpróbálja a tanksapka ajtaját, az se nyílik. Gondolkodik.
Aztán kérdez: ez a maguk autója? A két öreg felháborodva magyarázza, persze hogy az õ autójuk, hát megismerik! Srác gondolkodik. Újra felteszi a kérdést: de ez biztos hogy a maguk autója? A házaspár még jobban háborog, hát
persze hogy a mi autónk! És elkezdték letakarítani a havat az autóról, bizonyítva igazukat, ekkor nézik- „Hééé, ez nem is a mi autónk!”
Ugyanezen a napon történt az igazi gyöngyszem!
Pasas végzett a vásárlással a Tesco-ban, cuccokkal vonul a parkolóban, megy az autójához. Észreveszi, amint egy autó szeretne kitolatni, de a nagy hóban elpörög a kerék. Csávó kiszól a kormány mögül, legyen már olyan kedves megtolni az autó elejét. A pali segítőkészen betámaszt, megnyomja az autót ami meglendül és kigurul. Egyenesbe tolat, sofőr kiszól: köszönöm szépen, boldog karácsonyt! És elhajt. A pali néz utána és akkor döbben rá! Ez az én autóm volt! Elkötötték a bringáját, és még segédkezett is benne.
Hát no comment!
